Szembenézni a valósággal, arról prédikálni, amiről a hívek hallani akarnak, abban segíteni, amiben igénylik az egyház támogatását – ez volt a célja a kérdőíves kutatás megrendelőjének, a gyergyószentmiklósi Szent István egyházközség plébánosának. A kiértékelőn, a szerda esti Belső iránytű rendezvényén sok volt a meglepetés... még a megrendelő számára is.

Vallásosság, egyházkép, vallásgyakorlás, valamint szociális kérdések szerepeltek az elmúlt évben útjára indított kérdőíveken. Kérdezőbiztosok járták a Bucsin negyedi plébániához tartozó lakosokat, akik kiválasztása a szociológiai kutatások szabályai szerint történt, szabályai szerint történt, az egyházközség nyilvántartása alapján, véletlenszerű kiválasztással. Bár több személy megkérdezését tervezték, végül a 4000 lelket számláló egyházközségből 181 választ kaptak, az eredményeket pedig feldolgozva mutatta be Fodor Rita szociális munkás és dr. Dániel Botond szociológus.

A vallásosság témakörében az egyházat öt szempontból vizsgálták a kutatók, mint szentség, közösség, intézmény, hírnök és szolga. Számos eredmény és összefüggés közül mindössze párat ragadunk ki. Kiderült például, hogy a megkérdezettek kivétel nélkül részesültek a keresztség szentségében, 4 százalékuk aki hetente többször is áldozik, 5 százalékuk évente akár öt-hat alkalommal vagy ennél gyakrabban gyónik. 15 százalék egyáltalán nem nyitja meg a gyóntatószék ajtaját. Az egyház fogalma a hívek többségében a papokat, illetve a plébánia épületét fedi. A templomba járók között vannak, akik megszokásból mennek, vagy azért, mert megszólnák mások, a többség viszont belső indíttatásból, az élő istenkapcsolatért járnak. Ők azok, akik az egyház egyéb rendezvényein is részt vesznek. A megkérdezettek 70 százaléka naponta imádkozik. 98,1 százalék azok száma, akik hisznek Isten létezésében, de van köztük, akik a sorsban, a földönkívüliek létezésében, a reinkarnációban és visszajáró szellemekben is hisznek.

Mivel kellene napjainkban foglalkozzon az egyház? A szexualitással kevésbé, azt magánügynek tekintik a válaszadók, így kevesen szeretnének a homoszexualitás, illetve házasság előtti nemi élet témakörökről egyházi véleményt hallani, viszont a családi nehézségeknél jó lenne, ha állást foglalna, így például a gyerekbántalmazás terén. Továbbá az egyház segítségét a legtöbben gyászfeldolgozásban, betegség esetén, illetve fontos döntések meghozatalakor igényelnék.

A szociális kérdésekre adott válaszokból derül ki: az emberek ismerik többé-kevésbé a szociális szervezeteket, melyek 40 féle szociális programot kínálnak Gyergyószentmiklóson, a legtöbbnek, a válaszadók 40 százalékának elsőre a Caritas jut eszükbe. Ha segítségre van szükségük, először a családtagokhoz fordulnak, majd barátokhoz, szomszédokhoz, ez után keresik fel a szociális szervezeteket, egyházat. A problémák főbb okai a munkanélküliség, jövedelemhiány, illetve szórakozási lehetőségek hiánya. A legveszélyeztetettebbek az egyedül élők, az özvegyek, az elváltak, a jövedelemhiány, gyakori konfliktusok és magányosság egyaránt sújtja őket. A súlyos problémák közül a legfőbb a családtagok tartós távolléte és a beteget gondozók hiánya. A megkérdezett családok 2,8 százalékából az apa, 0,6 százalékából az anya dolgozik idegenben. A nagyobb gyerekek 25 százaléka, azaz gyakorlatilag minden negyedik nagykorú fiatal él más városban (az országban vagy külföldön), többségük munkát vállal, közülük mindössze 4 százalék van továbbtanulás miatt távol otthonától.

A Belső iránytű résztvevőivel együtt értesült a felmérés eredményeiről a megrendelő, Keresztes Zoltán plébános. Mint mondta, az adat sok, az eredmény egyes esetekben sokk számára. Szeretné ismertetni e felmérést az egyházkerület papságával, bátorítva hasonló közvélemény-kutatásra, az egyházközség még hatékonyabban működjön, illetve formálni a válaszok tükrében a hívekkel való kapcsolatot. Azt már első látásra tudja: egyházkép tekintetében az embereknek nagy lehetőségük van a fejlődésre.

Hamarosan a plébánia honlapján (szentistvanplebania.ro) lesz látható a felmérés bővebb kiértékelése, illetve a szakemberek elérhetősége, akik szívesen segítenek egy-egy eredmény hátterének megvizsgálásában, további összefüggések keresésében is az érdeklődőknek, kutatóknak, szakdolgozatíróknak.

Balázs Katalin